|
Témaindító hozzászólás
|
2011.07.26. 11:47 - |
Ciltur az Eiwi-hegység (a sötét elfek lakhelye) és a Végtelen rengeteg (erdei tündék) közötti város. Elhelyezkedése miatt gyakran színhelye összecsapásoknak vagy piszkálódásoknak a két törzs között.
A Késdobáló a város legjobb fogadója, ezáltal gyakran előfordul, hogy a betévedő vándor nem kap szobát, ha túl későn érkezik. A földszinti kocsma nem a legveszélytelenebb hely fiatal tündék számára, miután nem véletlenül kapta a "Késdobáló" nevet. |
[43-24] [23-4] [3-1]
*Látta, hogy a csata sehogyan sem akar eldőlni, ezért magához vette fegyvereit, s az összes holmiját. Úgy döntött, lemegy, s megnézi, hogy alakul a Pagonyiak sorsa.*
- De ha már lemegy, útnak is indulok...*morogta*
*Kinyitotta a nyikorgó ajtót, s kiment a térre.* |
*Darven húzogatta a száját, törte a fejét, de úgy látszott nem akaródzik ismét elálmosodni. Izgalomtól mámorosan felkapta az ingét, csizmáját és elengedhetetlen kardját, s a fogadón át ( ami még most is sziporkázott) kilépett a hűvös utcára.* |
*Az ablakon kitekintve nem tudta eldönteni, melyik jelenlévőtől származhatott a kiáltás, de a pagonyiak túlereje zavarta. Nem alázhatnak meg bennünket ezek a senki-fiai! - gondolta növekvő indulattal, majd elindult az ajtó felé, le a lépcsőn, ki a térre.* |
*Driana kiugrott az ágyból, s az ablakhoz rohant. - Mi ez a zaj? - gondolta. Halkan kinyitotta az ablakot, s amint meglátta, hogy mi a hangoskodás oka, mosolyra húzódott a szája. A kiáltás egy Pagonyitól származott, aminél szebb ének nem is létezhet egy sötét elf számára. Driana felöltözve kiült hát a párkányra, s onnan figyelte a verekedést. Hajába belekapott a hajnali szél, a Hold fénye megvilágította izgalomtól csillogó szemeit.* |
*Darven kikönyökölt a kinyorgó, szálkás ablakpárkányra és onnan szemlélte a kis összejövetelt. Hamar rájött, hogy a kiáltás, ami felverte álmából egy Pagonyi rémült kiáltása. Felverte egy hang, aminél szebb altatódalt keresve sem talált volna. Magában fontolgatta a kérdést; akar-e ő is szórakozni, vagy ráhadja a másik kettőre, és ő maga visszafekszik pihenni. A kaland és a fáradtság között örlődött.* |
*Nilah arra számított, hogy hamar elnyomja majd az álom. Tulajdonképpen remélte, hogy így lesz, miután jópár mérföld állt előtte másnap, de valahogy minden az alvás ellen szólt; az ágy kényelmetlen és kemény volt, a csapból pedig rémes monotonítással csöpögött a víz - nem épp a legkönnyebb így elaludni - bosszankodott. Órákig feküdt így - egy hosszú repedést bámulva a plafonon. A következő pillanatban hangos kiáltásra lett figyelmes. - Mi lehet ez? - gondolta, majd az ablakhoz sietett. Az Álomudvarra néző ablakból öt alakot vélt felfedezni a lámpák fényében - amennyire meg tudta állapítani ekkora távolságból, három Pagonyi, és két Sötét elf lehetett.* |
*Driana rögtön bebújt az ágyába és szinte azonnal el is aludt. A Késdobáló lármája nem zavarta; sőt, sokkal inkább megnyugtatta. Álmában egy sötét, nyirkos helyen járt, ahol a fák lombjai összehajolva, furcsa árnyékokat vetettek a harmatos fűre.
Driana hirtelen ült fel az ágyában, majd mély levegőt véve, a másik oldalára fordulva, újra elaludt.* |
*Darven lepakolta csomagjait, és fanyalogva nézett végig a poros kis szobán.* No nem baj - gondolta.-Volt már ennél rosszabb is. *Levette nehéz bakancsát, fegyvertartó övét, sötét kabátját és lefeküdt, a kemény, kényelmetlen ágyba. A szétdobált ruhák között, a sötétben, azért kiszúrta, mi hiányzik álmához. Magához vette kardját, majd szépen lassan elszenderedett. De álma nem maradt háborítatlan. Éjfél után nem sokkal, hatalmas kiabálásra nyíltak sötét szemei, mikor is felpattant és kitekintett az ablakon.* |
- Alig várom! *intett búcsút Dravennek* De ne hogy megbánd!
*Elmosolyodva felállt, és a lépcső felé ment, ahol már előre lefoglalt egy szobát. Benyitott a szűk kis helyiségbe, és ledölt az ágyra*
//Én is elköszönök! Hello! :)// |
-Ha ez kihívás akart lenni, akkor elfogadom. *Szólt és félmosolyra húzta száját* Mikor ismét találkozunk szavadon foglak, de a holnap hosszú utat tartogat számomra is. Az Ordas mentén haladva el szeretnék jutni a hegyekbe. Jó éjt Nilah, Driana! Találkozunk még, nyakamat tenném rá. *Mosolyodott el és hamarosan távozott a Késdobálóból, ahol a hangulat igen emelkedetté vált, és au ital igencsak fogyatkozott. Egy közeli, kisebb kis fogadóban húzta meg magát estére, mert a Késdobáló szobái már mind megteltek.* |
- Akkor ezt megbeszéltük! Én viszont lassan nyugovóra térek, későre jár, holnap pedig korán útra kell kelnem, ha még napnyugta előtt Odaleine-be akarok érni. *Mondta, majd a pultra szórt néhány aranyat* Jóéjt! *Köszönt el, majd az emeleti szobákhoz vezető lépcső felé vette az irányt.*
//Megyek, helo :)// |
- Nos, egyszer én szívesen megküzdenék veled. * mosolyodott el a lány* És akkor nem számítana, hogy legyőztél egy tanoncot.
*Felnevetett, és megitta az utolsó kortyot is.* |
-Tőlem indulhatunk *Szólt Darven és kortyolt egy utolsót italából.*- Csak figyeljetek, hogy teszek tönkre, akár fél kézzel egy tanoncot. *Szólt gonoszan vigyorogva.* |
- Jól hangzik. *bólintott, majd ivott az italából* Gyakorolni? Benne vagyok. Szívesen megmérettetném magam erődi tanonccal.
*Elmosolyodott az ötleten* |
-Az Ordas mentén, igen, egészen délen. Szép hely, szeretek ott élni, csak sok a Pagonyi, de ez nem akkora hátrány, amit a táj ne tudna pótolni.*Mosolygott és fél szemével az övére csatolt kardra tekintett.* |
- Megejthetnénk egyszer egy közös sétát, mit szóltok? *Vetette fel az ötletet, majd újabb italért intett a kocsmárosnak.* Egyébként a Keleti Erőd tanoncai ügyesen forgatják a kardot, egyszer oda is eljöhetnétek gyakorolni. |
- A kardra esküszöm *mondta* De az íjjal is egész jól bánok.
*A fiú kíváncsian nézett rá*
- Hidd el, ha egy Pagonyi véletlenül arra téved, és én ott vagyok, akkor alig hiszem, hogy el tud menekülni. |
-Igen, meglehetősen kellemes időtöltés egy tó körüli séta *Mosolyogott.* És mivel teszed mindenzt? Kard, ahogy én? Esetleg íj? *Tudakolta kíváncsian* |
- Darven, melyik részén élsz? Driana a nyugati oldalon, míg én keleten. Talán délen az Ordas mentén? |
- Én is szoktam a sziklák között magányosan kóborolni *mondta* De leginkább a tó körül sétálgatok, mert ott vannak a Pagonyiak, és lehet velük harcolni *gonoszan elmosolyodott* Ritka az olyan pillanat, amikor megszökhetnek előlem. |
[43-24] [23-4] [3-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
