Van egy lány az osztályban. Őszintén szólva nem vagyunk a legjobb barátok, de rosszban sem vagyunk. Mindig is úgy néztem rá, hogy ő a stréber, elvan a néhány barátnőjével, visszafogott, csendes. Úgy gondoltam, ahogyan mindenki más. Nem beszélgettem vele, nem ismertem meg jobban. Az anyukája egy ideje beteg. Ezt sem tudtam. A hétvégén egy versenyen, amire az énekkarral mentek azt a hírt kapta, hogy az édesanyja, aki hepatitises, végső stádiumba került, és már a szervátültetés sem biztosan segítene. Le sem tudom írni, mennyire szörnyű. Pont vele történik ez, pont egy ilyen embernek kell ilyen fiatalon ezzel szembe kerülnie. Annyira szeretnék neki segíteni valahogy.. annyira nagyon. Hogy tudott együtt élni ezzel eddig? Ilyen titokban, csendesen.. Egyszer sem láttam szomorúnak vagy letörtnek. És most ott ül, azt figyeli mikor hal meg az édesanyja.
Több, mint egy hónap telt el, mióta legutóbb írtam rendes bejegyzést. Egyszerűbb volt magamról írni, amíg rossz kedvem volt.. most valahogy keveredik bennem az az érzés, hogy azért nem írok, mert mi értelme világgá kürtölni a jókedvem vagy mert nem szeretném leírni, hogy miért van, vagy mert nincs kedvem ezzel foglalkozni.. Szegény blogom el van hanyagolva, pedig ő tehet az egészről. Önpusztító vagy, kedves Feelingblue. A lényeg végülis, hogy mostanában nem szomorkodom, ami részben fura meg szokatlan, de örülök neki, és remélem sokáig így marad. :) Igyekszem azért nem megölni ezt a helyet, és jelen vagyok továbbra is meg ilyenek. Túl vagyok a vizsgáimon, úgyhogy jövő májusig békén lehet hagyni ezzel a sok hülyeséggel. :D És Offspring, mert régen ezt imádtam, és még mindig jó. :D
Mondtam Jonsnak, hogy kiteszem ide a versenyét. Ez megtörténik most. Szóval:
Két kategóriában indulhatsz:
1. Az egyik egy sima novella. Szólhat szerelemtől, bosszúról, álmokról... stb. Viszont adott szereplőkkel. Mivel a honlapon most íródik a Camp Guitar második része, azok közül a szereplők közül kell válogatnod. Tisztában vagyok vele, legalább is mindenhol ezt lehet mostanában észlelni, hogy senkinek sincs ideje, szóval nem várom el, hogy elolvasd. Éppen ezért a szabad kezet adok.A történet szereplőit akárhogy elhelyezheted, összehozhatod azokat, akik nem jöttek össze, barátok lehetnek azok, akik nem voltak barátok, tehát a szereplőkkel azt csinálsz, amit csak szeretnél. Ismétlem; szabad kezet adok a történethez. Minél érdekesebb, minél szórakoztatóbb és fantáziadúsabb, annál jobb.
2. Aki ezt választja, annak pedig feltétlenül bele kell építenie a történetébe az egyiket, a lentebb [itt nem] felsorolt idézetek közül. Az idézeteket nem szedheted szét, egybe kell szerepelniük a műben, és elég csak egyszer. És csak egy idézetet választhatsz.
AJÁNLOM AZ OLDALT
